6. A férfiak NEM olvassák el a bemutatkozásomat. Kezdetben hosszasan írtam magamról, próbáltam kitalálni, mi érdekelhet egy férfit így ismeretlenül, követtem a társkereső-guruk jó tanácsait, ám összességében teljesen fölöslegesen. Hogy honnan tudom? Egyrészt egyszerű és keresetlen szavakkal írtam le, hogy kiket NEM keresek, erre csupa szakállas-bajuszos vadász-halász-madarász mackó talál meg. Másrészt még a hosszú bemutatkozásom végén feltettem egy találós kérdést, amire a profilt megnézve nagyon egyszerű volt válaszolni – gondoltam, ezzel is megkönnyítem az első levél megírását, tudom, hogy sok férfinak gondot okoz, hogy mivel is indítson -, hát azt hiszitek kaptam egyetlen egy választ is? Nem, mindenki jött a sablonos „tetszel, szeretnélek megismerni” és hasonló szöveggel.
És egy apró érdekesség: némely férfi annyira sörétes puskával lődözik, és annyira nem a nő, az ember érdekli, hogy miután az egyik társkeresőn tisztáztuk, hogy nem egymást keressük, megtalál a másikon, a harmadikon, ugyanazzal a sablon-dumával. De olyan is volt, hogy ugyanazon a társkeresőn írt rám valaki háromszor. És nem, nem a nigériai kamuprofilokról beszélek, hanem hús-vér férfiakról.
7. Ezzel el is érkeztünk a társkeresés egyik kritikus pontjához, jelesül, hogy mi van, ha nem jön be az illető.
Persze, lehet sunnyogni, úgy csinálni, mintha nem olvastam volna a levelet, figyelmen kívül hagyni, ám én ezt nem tartom korrektnek, tehát mindenkinek udvariasan válaszolok, hogy nem egymást keressük. És hoppá, 10 férfiból 8-9 elfogadja a választ, ám van 1-2, akinek ettől sérül az egója, mert hogy merészeli őt bárki visszautasítani, tehát vagy letilt – ez a jobbik eset, mert miért akarnék tőle bármit, ha semmit nem akarok tőle, legföljebb nem jelenik meg a keresőmben, na bumm! -, vagy elkezd ócsárolni, hogy mit képzelek magamról. Nos, semmit. Nem tartom magam különösebben semmilyennek, tehát a visszautasítás nem az én nagy arcom miatt van, hanem azért, mert 56 évesen az ember már nagyjából tisztában van a preferenciáival, a lehetséges kompromisszumokkal, igen, tudom, dőreség egy kép alapján ítélkezni, ám mit csináljak, ha vannak olyan típusok, akik nem vonzanak, akikről nem tudom elképzelni, hogy megcsókolnak – ilyen pl a bajusz-szakáll. És tegyétek a kezeteket a szívetekre, kedves Férfiak: hát nem pont ti is így vagytok vele? Lehet az a nő akármilyen okos, szellemes, ilyen-olyan, ha nem tetszik a profilképe, akkor nem foglalkoztok vele tovább. Nincs ezzel semmi gond, a való világban is így működik a dolog, csak ott persze több lehetőség van árnyalni az első benyomást.
